Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
"mindennapi kenyerünk"
sponsored links
Alapvetõ élelmiszerünk : a kenyér
? mindennapi kenyerünket??
Már a legõsibb kultúrák felfedezték ezt az egyszerû, és mégis oly fontos
ételt. Kutathatunk szerte a világon, kontinenseket és korokat átszelve, a kisázsiai Mezopotámiától a dél-amerikai Azték birodalomig, a távol-keleti Kína
zárt világától a nyitott Hellaszig. Az emberiség emlékei szerint mindenütt
jelen volt és mindenhol nagy megbecsülést kapott. A múlt embere naponta
evett kenyeret, amely tartalmazta az egészséges élethez szükséges
legfontosabb tápanyagokat.
A világ, és benne a mi életünk mára megváltozott. A kenyér mégis, azóta is
szerves része maradt táplálkozásunknak és mindennapjainknak.
Megesszük-e a kenyerünk javát?
Az ipari forradalom elõtt ismeretlen volt a fehér kenyér. A gabonát a kenyérsütés elõtt
nem sokkal õrölték meg, hiszen a lisztre veszélyt jelentett a lisztmoly, és más rovarok lárvái is. A
frissen megõrölt gabonából házanként sütöttek friss kenyeret, a család örömére.
A tömegtermelés elterjedése és a kialakuló malomipar gazdasági érdekei miatt azonban
igény mutatkozott egy újfajta liszt megjelenésére. Olyan lisztre volt szükség, amely hosszú ideig
tárolható, így felhalmozható, és messzire elszállítható. Erre az igényre volt válasz a fehér liszt.
A gabonaszem három részbõl áll:
Ez a három rész a magbél,a csíra
A csíra és a korpa tartalmazza
és a korpa.A magbél fehérjét és
a legértékesebb összetevõket. A búza
keményítõt tartalmaz, és a teljes
esetében például:
gabonaszem mintegy négyötödét teszi
B1, B2, B5, B6 vitaminok, B11 vitamin
ki.
(folsav), E vitamin, K vitamin,
kalcium, foszfor, kén, kálium, nátrium,
vas, cink, mangán, réz, szilícium,
magnézium
Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a keringés, az emésztés, az idegrendszer, az immunrendszer, a csontozat, a
bõr egészséges mûködéséhez.
A korpa emellett nagyrészt emészthetetlen cellulózból áll, ami az emberi szervezet egészséges mûködéséhez
elengedhetetlen rostot jelenti. A rost azért szükséges számunkra, mert emésztés során a táplálék zavartalan
továbbhaladását biztosítja, és a mérgek és rákkeltõ anyagok vele együtt hagyják el testünket.
A fejlõdõ malomipar hamar felismerte, hogy ha a liszt õrlésekor kihagyják a csírát,
akkor a liszt tovább eláll. (Ugyanis a bogarak a legértékesebb részhez igyekeznek hozzájutni.)
És mivel a finomra õrölt fehérlisztet kívánatosabbnak és fogyaszthatóbbnak látták, mint a
sötétebb, szemcsésebb barnát, ezért egyúttal a korpát is mellõzni kezdték. Ma ezeket a
méltatlanul mellõzött alkotórészeket jórészt haszonállatok etetésére használjuk. Pedig nagy
szükségünk van rájuk.
Tudnunk kell, hogy a kenyérgyártást ugyanúgy piaci szempontok irányítják, mint a
gazdaság bármely más területét. Fontos szempont az olcsó alapanyag, ami a termék súlyátkellõképpen növeli. Így lehetséges, hogy általánossá vált a rendkívül egészségtelen ipari
zsír használata bármely pékáru elõállításához. Vegyi anyagokat is gyakran használnak a
kívánt cél elérése érdekében. A kenyér kellõ fehérségét a propilén-glycol, azaz a fagyálló
biztosítja. A kelesztés elõsegítéséhez pedig gipszet (kalcium-szulfátot), adnak a tésztához.
Õseink kenyerének a legértékesebb része volt az, amit ma kihagyunk belõle. A rosttartalom, a vitaminok, az ásványi
anyagok olyan segítséget jelentenek szervezetünknek, amivel képes ellenállni a ?civilizációs betegségek?-ként emlegetett bajaink
jelentõs részének. A szív-és érrendszeri betegségek, a rákbetegségek, az idegrendszer betegségei jelentõsen visszaszorulnának,
ha visszatérnénk testünk ésszerû táplálásához. Sõt, ez a legtöbb esetben a gyógyulást is elõsegítené.
?Miért adtok pénzt azért, a mi nem kenyér, és gyûjtött kincseteket azért, a mi megnem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek?? (Ésaiás)
Ma az egészségvédelem újra kezdi felfedezni a teljes értékû ételek jelentõségét. A teljes kiõrlésû ? csírát és korpát is
tartalmazó ? lisztbõl sütött kenyér Magyarországon is újra elérhetõvé válik.
Tipp:
A legbiztosabb módszer, ha egy megbízható gazdától, vagy kereskedõtõl szerezzük be a gabonát. Ezt
megõröltethetjük, vagy magunk is megõrölhetjük. (Ma már kapható háztartásokra méretezett tetszetõs
kézimalom, és õrlõgép.)
Költségesebb és kockázatosabb megoldás, ha a teljes õrlésû lisztet megvásároljuk a boltban. Ha már
gyakorlatot szereztünk a sütésben, akkor a különféle teljes õrlésû liszteket keverhetjük is, és olajos
magvakkal, krumplival, fûszerekkel is kísérletezhetünk. Ezáltal még értékesebb, egészségesebb és
finomabb lesz a kenyerünk.
Ha nem akarunk bajlódni a tészta elkészítésével, beszerezhetünk kenyérsütõ gépet is. Ezek akészülékek kevernek, dagasztanak, kelesztenek, sütnek, mintegy 3 óra alatt. Áruk 8.000 forintnál
kezdõdik.
(edenetterem.hu)
? mindennapi kenyerünket??
Már a legõsibb kultúrák felfedezték ezt az egyszerû, és mégis oly fontos
ételt. Kutathatunk szerte a világon, kontinenseket és korokat átszelve, a kisázsiai Mezopotámiától a dél-amerikai Azték birodalomig, a távol-keleti Kína
zárt világától a nyitott Hellaszig. Az emberiség emlékei szerint mindenütt
jelen volt és mindenhol nagy megbecsülést kapott. A múlt embere naponta
evett kenyeret, amely tartalmazta az egészséges élethez szükséges
legfontosabb tápanyagokat.
A világ, és benne a mi életünk mára megváltozott. A kenyér mégis, azóta is
szerves része maradt táplálkozásunknak és mindennapjainknak.
Megesszük-e a kenyerünk javát?
Az ipari forradalom elõtt ismeretlen volt a fehér kenyér. A gabonát a kenyérsütés elõtt
nem sokkal õrölték meg, hiszen a lisztre veszélyt jelentett a lisztmoly, és más rovarok lárvái is. A
frissen megõrölt gabonából házanként sütöttek friss kenyeret, a család örömére.
A tömegtermelés elterjedése és a kialakuló malomipar gazdasági érdekei miatt azonban
igény mutatkozott egy újfajta liszt megjelenésére. Olyan lisztre volt szükség, amely hosszú ideig
tárolható, így felhalmozható, és messzire elszállítható. Erre az igényre volt válasz a fehér liszt.
A gabonaszem három részbõl áll:
Ez a három rész a magbél,a csíra
A csíra és a korpa tartalmazza
és a korpa.A magbél fehérjét és
a legértékesebb összetevõket. A búza
keményítõt tartalmaz, és a teljes
esetében például:
gabonaszem mintegy négyötödét teszi
B1, B2, B5, B6 vitaminok, B11 vitamin
ki.
(folsav), E vitamin, K vitamin,
kalcium, foszfor, kén, kálium, nátrium,
vas, cink, mangán, réz, szilícium,
magnézium
Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a keringés, az emésztés, az idegrendszer, az immunrendszer, a csontozat, a
bõr egészséges mûködéséhez.
A korpa emellett nagyrészt emészthetetlen cellulózból áll, ami az emberi szervezet egészséges mûködéséhez
elengedhetetlen rostot jelenti. A rost azért szükséges számunkra, mert emésztés során a táplálék zavartalan
továbbhaladását biztosítja, és a mérgek és rákkeltõ anyagok vele együtt hagyják el testünket.
A fejlõdõ malomipar hamar felismerte, hogy ha a liszt õrlésekor kihagyják a csírát,
akkor a liszt tovább eláll. (Ugyanis a bogarak a legértékesebb részhez igyekeznek hozzájutni.)
És mivel a finomra õrölt fehérlisztet kívánatosabbnak és fogyaszthatóbbnak látták, mint a
sötétebb, szemcsésebb barnát, ezért egyúttal a korpát is mellõzni kezdték. Ma ezeket a
méltatlanul mellõzött alkotórészeket jórészt haszonállatok etetésére használjuk. Pedig nagy
szükségünk van rájuk.
Tudnunk kell, hogy a kenyérgyártást ugyanúgy piaci szempontok irányítják, mint a
gazdaság bármely más területét. Fontos szempont az olcsó alapanyag, ami a termék súlyátkellõképpen növeli. Így lehetséges, hogy általánossá vált a rendkívül egészségtelen ipari
zsír használata bármely pékáru elõállításához. Vegyi anyagokat is gyakran használnak a
kívánt cél elérése érdekében. A kenyér kellõ fehérségét a propilén-glycol, azaz a fagyálló
biztosítja. A kelesztés elõsegítéséhez pedig gipszet (kalcium-szulfátot), adnak a tésztához.
Õseink kenyerének a legértékesebb része volt az, amit ma kihagyunk belõle. A rosttartalom, a vitaminok, az ásványi
anyagok olyan segítséget jelentenek szervezetünknek, amivel képes ellenállni a ?civilizációs betegségek?-ként emlegetett bajaink
jelentõs részének. A szív-és érrendszeri betegségek, a rákbetegségek, az idegrendszer betegségei jelentõsen visszaszorulnának,
ha visszatérnénk testünk ésszerû táplálásához. Sõt, ez a legtöbb esetben a gyógyulást is elõsegítené.
?Miért adtok pénzt azért, a mi nem kenyér, és gyûjtött kincseteket azért, a mi megnem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek?? (Ésaiás)
Ma az egészségvédelem újra kezdi felfedezni a teljes értékû ételek jelentõségét. A teljes kiõrlésû ? csírát és korpát is
tartalmazó ? lisztbõl sütött kenyér Magyarországon is újra elérhetõvé válik.
Tipp:
A legbiztosabb módszer, ha egy megbízható gazdától, vagy kereskedõtõl szerezzük be a gabonát. Ezt
megõröltethetjük, vagy magunk is megõrölhetjük. (Ma már kapható háztartásokra méretezett tetszetõs
kézimalom, és õrlõgép.)
Költségesebb és kockázatosabb megoldás, ha a teljes õrlésû lisztet megvásároljuk a boltban. Ha már
gyakorlatot szereztünk a sütésben, akkor a különféle teljes õrlésû liszteket keverhetjük is, és olajos
magvakkal, krumplival, fûszerekkel is kísérletezhetünk. Ezáltal még értékesebb, egészségesebb és
finomabb lesz a kenyerünk.
Ha nem akarunk bajlódni a tészta elkészítésével, beszerezhetünk kenyérsütõ gépet is. Ezek akészülékek kevernek, dagasztanak, kelesztenek, sütnek, mintegy 3 óra alatt. Áruk 8.000 forintnál
kezdõdik.
(edenetterem.hu)
